Az időpont erősen függhet a gyepen élő fajok jellemzőitől, valamint a gyep adott évi állapotától. A kaszálás bejelentett idejét azonban módosíthatja, ha az adott területen védett fajok találhatók. Kaszálási útmutató a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságtól.
Mikor kaszáljunk?
Ezt elsősorban a fű érettsége és az időjárás határozza meg, ám a gazdálkodó elképzelését fontos természetvédelmi tényezők is árnyalják, mint például a gyep aktuális állapota vagy az ott élő fajok igényei stb. Éppen ezért védett területen a kaszálás előzetes bejelentés- illetve engedélyköteles (lásd a mellékelt táblázatokat). A természetvédelmi szakembernek így lehetősége van felülvizsgálni egy adott terület állapotát a kaszálás előtt, hogy annak feltételeit és idejét meghatározhassa.
De mivel?
Tény: gépi kaszálás esetén az élővilágra nézve legkíméletesebb megoldás a duplakéses (ún. alternáló) kasza. A fű a kaszálás során egyszerűen eldől, vágásminősége jó, gyorsabban sarjad, és a száradása is gyorsabb.
Lehetőség szerint kerüljük: a szársértő kasza használatát!
Ha nincs rá mód: alkalmazzunk nagy vágásmagasságot!
Eredmény: életeket ment, kíméli a pengét, gyorsabb az újrasarjadása
A kaszálás a gyepterületeken végrehajtott drasztikus beavatkozás, legalábbis a fűben élő élőlények szempontjából bizonyosan. Éppen ezért az sem mindegy, milyen kaszatípust használunk. Az erre, és a következőkben tárgyalt vadriasztó láncra vonatkozó kötelezettségeket és ajánlásokat az alábbi táblázat tartalmazza.
Fontos! A védett és Natura 2000 területeken a vadriasztó lánc használata minden esetben kötelező. Emellett a Vtv. (1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról) 79. § (1) bekezdés h) pontjának értelmében a föld használója számára a vadkárok megelőzésében elvárásként jelenik meg, hogy nem csak az apróvadas, hanem az összes vadászterület vonatkozásában kötelező a kaszálás során a vadriasztó lánc vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt alkalmazni. Fontos figyelembe venni, hogy a törvény a gyepterületek kaszálása mellett a szálas- és tömegtakarmányok, pillangósok, őszi és tavaszi keveréktakarmányok betakarítására is vonatkozik.
Mivel jelenleg kereskedelmi forgalomban láncfüggönyös vadriasztó nem kapható, az alábbi ábrák segítséget nyújthatnak. A megfelelő eszköz:
- Minimum 3 méterrel legyen a kasza előtt!
- Szélessége haladja meg a kasza szélességét!
- Lánctávolság: 5-8 cm
- Lánchossz: max. 10 cm-re a talajfelszíntől
- Lánc súlya: legyen alkalmas a fű átfésüléséhez (ne feküdjön fel a növényzeten)
Érdekesség: legelső prototípusainak leírása még a lóvontatású fűkaszákhoz készültek. Érdekesség, hogy Pennsylvania (USA) államban már 1937-ben a „Game News” magazinban leírták és lerajzolták a műszaki paramétereit, sőt egyes helyszíneken kötelezték is a gazdálkodókat a használatára.
De hogyan is?
A kaszálandó terület állatvilágának, elsősorban a madarak és az emlősök túlélése szempontjából meghatározó fontosságú a kaszálás térbeli menete. Természetvédelmi szempontból a legkedvezőbb az úgynevezett kiszorító kaszálás, amely történhet a terület középpontjából kiindulva, valamint fogásonként. Az így végzet kaszálás során, az állatok a lábon álló növényzetben rejtőzködve tudnak a kaszálatlan részek felé haladni.
Az utolsó menedék
A kaszálás térbeli menete a gyepen élő állatok biztonsága szempontjából meghatározó. Legkedvezőbb a terület középpontjától kifelé haladó kaszálás, mert ekkor az állatok a kaszálatlan részek felé tudnak menekülni. Ezt nevezzük kiszorító kaszálásnak.
Ha egy időben nagy területen végezzük a munkát, azzal búvóhelytől és táplálkozási helytől fosztjuk meg az állatokat. Ezért is fontos a kaszálatlan részek, az úgynevezett búvósávok meghagyása, amelyek menedéket biztosítanak a gyepek állatvilágának a kaszáláskor és azt követően. A kaszálatlanul hagyott területek aránya Natura 2000 esetén 5-10%, magas természeti értékű területek (MTÉT) esetén 10-15% kell, hogy legyen.
Egy nagyobb tábla esetén alkalmazható ökölszabály, hogy 60-100 méterenként kaszálatlanul hagyunk egy-egy 6 m széles sávot. Kisebb, keskenyebb táblák esetében a búvósávokat a terület adottságai szerint kell kialakítani. A kaszálatlan terület akkor fejti ki legjobban hatását, ha a búvósávok összefüggő hálózatot alkotnak a kaszált területen.
Bizonyos fajok (pl. haris) jelenléte esetén a kaszálatlanul hagyandó területet célzottan kell kijelölni az illetékes természetvédelmi őr útmutatása szerint.
Nagy területek (20 hektárnál nagyobb) esetében a búvósávok fennhagyása helyett/mellett célszerűbb a mozaikos kaszálás alkalmazása. Ebben az esetben a kaszálandó területet nem egyszerre, hanem időben eltolva, 2-3 részletben kaszálják le. Fontos, hogy a kaszálások között legalább egy hónap teljen el, hogy az elsőként lekaszált területen a növényzet újra sarjadhasson, mielőtt a fennhagyott rész kaszálása megkezdődik.
A hagyássávok kialakításakor leggyakrabban előforduló hibák
1. A kíméleti területek kiterjedése nem éri el az előírtat. Amennyiben a területen nem maradt fenn elég kaszálatlan terület a gyepekhez kötődő fajok fennmaradása nem biztosítható, a gazdálkodó ebben az esetben természetvédelmi bírsággal sújtható, valamint az agrártámogatási kifizetések során szankcionálható.
2. A hagyássávok szélessége nem éri el a min. 6 métert. A 6 méternél keskenyebb hagyássávok a szegélyhatás miatt nem tudják betölteni funkciójukat. A ragadozók az ilyen keskeny sávokat szisztematikusan átvizsgálják. Az ízeltlábú fajok élőhelyigényét a keskeny sávok nem tudják kielégíteni.
3. A kíméleti területet a terület gazdasági szempontból értéktelenebb részein hagyják meg. A gazdálkodók az alacsony hozamú homokos hátak, vagy a mélyen fekvő savanyúfüves, esetleg elnádasodó részeket hagyja kaszálatlanul, ezáltal a gyep ezeken a területeken átalakul, a minden évben kaszált részeken a gyep elszegényedik.
4. A kijelölt hagyássáv inváziós fajokkal erősen fertőzött. Az inváziós fajok sokszor a széna minőségét is negatívan befolyásolják, ezért a gazdálkodók időnként ezeket hagyják fenn. Az inváziós növények a gyepek természetességét leginkább veszélyeztető tényezők közé tartoznak.
5. A hagyássávot rendszeresen a terület ugyanazon részén kímélik meg. A gazdálkodók a területi adottságok és agrotechnológiai okok miatt bizonyos sávokat előszeretettel jelölnek ki hagyássávnak. Egy fa, villanyoszlop, vagy csatorna vonala többnyire többször marad fenn, mint más területek. Bár bizonyos esetekben kívánatos, hogy egy-egy sáv több éven keresztül kaszálatlanul maradjon, alapvetően törekedni kell rá, hogy a területen viszonylag egyenletes gyakorisággal tudjanak termést érlelni a növények.
6. Az erdőkkel, nádasokkal közvetlenül érintkező részeket minden évben lekaszálják. A gyepekre beterjedő cserjék és másodlagos nádasok kaszálás nélkül lassan képesek elborítani a gyepet, ezért ezek visszaszorítása szükséges. Azonban ezek a szegélyélőhelyek sok esetben különleges élővilágnak adnak otthont, érdemes ezekből a szegélyélőhelyekből is minden évben fennhagyni.
7. A kíméleti területet a kaszálás, rendsodrózás, a bálázás, vagy a bálák lehordása során összejárják. Amennyiben a kaszálatlan területet a gépek a későbbi munkafolyamatokban összejárják, a hagyássávok csak korlátozottan tudják ellátni funkciójukat.
8. A hagyássávot a sarjúlegeltetés során gyorsan lelegeltetik. A kaszált területeken a sarjúlegeltetést legalább egy hónapig hanyagolni kell, természetvédelmi szempontból a hagyássávok egész szezonban történő meghagyása a kívánatos.
9. A tisztító kaszálás során a hagyássávokat is lekaszálják. Az előző technológiai hibához hasonló eredményekkel jár, a gyep elszegényedését eredményezi.
10. A hagyássávokban megmaradt fűavart tavasszal leégetik. A gyepek égetése a múltban hagyománynak volt tekinthető, ami azonban sok esetben maradandó károkat okozott a gyepek összetételében és szerkezetében (A forrás ide kattintva érhető el).
A kaszálási és legeltetési módokkal kapcsolatban, valamint a jogszabályi értelmezési kérdésekben további információkért keresse fel a Gyepvédelmi Tanácsadói Szolgálat, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait!
Kapcsolódó tartalmak:
- Gyepgazda naptár és kisokos 2024.
- Tavaszi készülődés gyepeinken
- AKG határidők
- Figyelem, változás a kaszálási bejelentőknél
- Legyen meg a 6 méter!
- Small Farmer's Journal
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Képek forrása: Tihanyi Gábor, Dr. Kovács Gábor, Dr. Mester Béla, Dr. Balogh Szabolcs
Grafikák: Gyepgazda naptár és kisokos 2024, Gyepgazdálkodás? Természetesen! c. kiadvány