Ugrás a tartalomra

Titkos üzenet – hörcsögbőrben

Titkos üzenet – hörcsögbőrben

Bacsó Péter A tanú című abszurd filmklasszikusában a kommunista államhatalom békaemberek számára „ürgebőrbe varrt titkos üzenetek” átadásával vádolja a főhőst és kegyvesztett barátját. A történet szerint valóban kapcsolatba kerül a két szereplő a „gát legnagyobb ellenségével, az ürgével”, de az ellenük való hathatós védekezés filmbéli bemutatása során hőseink valójában mezei hörcsögöt vágnak alaposan kupán.

Bizony a film 1969-es forgatása óta sok víz lefolyt a Dunán, és azóta sem a közönséges ürge, sem a mezei hörcsög nem tartozik a gátak legnagyobb ellenségei közé. Éppen ellenkezőleg, természetvédelmi oltalomra szorulnak. Ebben a cikkben ezért áttekintjük a legújabb természetvédelmi és tudományos eredményeket a mezei hörcsöggel kapcsolatban, különös tekintettel az állat teljes örökítőanyagában – a teljes genomban – kódolt, hörcsögbőrbe „varrt” üzenetre.

Hogy megértsük, pontosan mi is zajlik a mezei hörcsög háza táján, érdemes röviden összefoglalnunk korábbi ismereteinket. Ez a Magyarországon őshonos kisemlős hazánk legnagyobb termetű, telepekben élő, úgynevezett koloniális rágcsálója. A kifejlett hím elérheti akár a 700 grammot is. Sötét hasi szőrzetének és világosabb vörösesbarna háti szőrzetének köszönhetően a megjelenése kifejezetten esztétikus. Mutatós külseje azonban nem vált előnyére, szőrmebunda előállítása céljából – különösen a 20. század közepétől – hazánkban (is) megdöbbentően nagy számban gyűjtötték. A rágcsálók közül a mezei hörcsög kifejezetten hosszú életű, fogságban akár nyolc évet is élhet. A természetben azonban az egyedek többsége szerencsés esetben is csak másfél-két évig él. Ennek megfelelően gyors az egyedfejlődése: a vemhesség mindössze három hétig tart, és két hónap alatt válnak ivaréretté a fiatal egyedek. Ez azt jelenti, hogy akár már a születésük évében is képesek szaporodni. A szaporodási időszak ráadásul hosszú, általában áprilistól augusztusig tart megszakítás nélkül, így elképzelhető, hogy egy téli álmából ébredt idősebb példány akár három utódgenerációt is létrehoz egy évben.

kép_01
Az utóbbi évtizedben több településre is beköltöztek a hörcsögök, így a Duna–Tisza közén akár nyírt füvű kiskertekben is találkozhatunk velük

Ez a – rágcsálókra általában jellemző – bámulatos szaporodási képesség teszi végső soron lehetővé a populációk hosszú távú túlélését azáltal, hogy kedvező körülmények esetén viszonylag rövid idő alatt jelentősen megnőhet a méretük. Ezt nevezzük gradációnak. A téli, ínséges hónapok rendszerint jelentősen csökkentik az állományok nagyságát. Ezt a táplálékszegény időszakot a hörcsögök úgy próbálják átvészelni, hogy talajba vájt üregrendszerükben éléskamrákat alakítanak ki, amelyeket hetente egyszer látogatnak. Üregeiket még a fagy beköszönte előtt lezárják, így a téli időszakban általában nem is találkozhatunk ezzel a dekoratív külsejű rágcsálóval. A talajba egy méternél is mélyebbre lehatoló üregrendszereiknek valószínűleg nagy szerepük volt abban is, hogy a mezei hörcsög viszonylag sikeresen alkalmazkodott az ember nagy léptékű természetátalakító tevékenységéhez. A faj eredendően az eurázsiai füves pusztákat (a sztyeppet) népesítette be, amelyeket az emberiség – a folyamatosan növekvő élelmiszerigénye miatt – nagyrészt mezőgazdasági művelés alá vont. Mégis jelentős állományai telepedtek meg, jellemzően a mozaikos használatú mezőgazdasági régiókban. Ezeken a területeken a füves élőhelyek változatos növényvilágához szokott hörcsögök megtalálják az igényüknek megfelelő táplálékforrásokat, és az üregeikben a szántást is túlélik. A kisparcellás mezőgazdasági területeket mára azonban szinte mindenhol felváltották a több tíz hektáros monokultúrák, ezzel együtt vegyszereket használó agrártechnikára cserélték a természetközelinek nevezhető termelést.

 

2038-ra kihalhat?

A mezei hörcsög mezőgazdasági területeken élő állományainak visszaszorulása a hatékony rágcsálóirtó szerek megjelenésével – azaz körülbelül a múlt század közepétől – gyorsult fel igazán. Ez a jelenség először a nyugat-európai elterjedési területeken mutatkozott meg drámai mértékben. Az állományok folyamatos csökkenése, illetve eltűnése oda vezetett, hogy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2020-ban újra megvizsgálta a faj természetvédelmi helyzetét. A teljes eurázsiai elterjedési területen aggasztó mértékben gyorsuló kihalási ütemet tapasztaltak! Megdöbbentő módon a számításaik azt jelezték, hogy – fajmegőrzési intézkedések hiányában – a mezei hörcsög 2038-ra teljesen kihalhat. Sőt, az elterjedési területének jelentős részén, így Európában is, sokkal hamarabb el fog tűnni.

Az IUCN összegzése szerint csak a hazai (pontosabban a Pannon régióbeli) és az orosz állományok egy része volt stabil. Az Állatvilág magazinban 2018-ban a hörcsöggel kapcsolatban megjelent összefoglaló cikk óta nagyot változott e faj természetvédelmi helyzete, sajnos nem kedvező irányba. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2020-ban példátlan módon „nem veszélyeztetett” (LC) státuszból egyből négy természetvédelmi kategóriát átugorva a védelmi skálán, „kritikusan veszélyeztetett” (CR) státuszba sorolta át. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy ilyesmire korábban nem volt példa.

A genetikai adatok elemzései azt mutatták, hogy a Duna jelentős akadály ennek a fajnak. Meglepő módon azonban a Dunánál kisebb folyókon képes átjutni a hörcsög. Általánosan elmondható, hogy a vizsgált állományok viszonylag közel helyezkednek el egymáshoz a genetikai térben. Szintén érdekes, hogy a populációgenomikai mutatók nem különböztek jelentősen azok között a populációk között sem, amelyek közül az egyiket csökkenésben lévőnek, míg a másikat növekedésben lévőnek ítélték a kutatók.

Az egyebek mellett Franciaországban 2014 óta sikeresen működő szaporítóprogram tapasztalataira építve 2020 óta Európa több országában – Hollandiától Lengyelországon át Ukrajnáig – indítottak hasonló kezdeményezéseket. Ezzel szemben Magyarországon, az Európai Unióban egyedülálló módon, még ma is jogszerűen lehet a szántóföldeken gyéríteni a mezei hörcsögöt. A valósághoz persze hozzátartozik az is, hogy a tőlünk keletebbre fekvő országokban helyenként engedélyek nélkül még ma is irtják.

kép_02
A hörcsögök leginkább éjszaka aktívak, de néha nappal is megláthatjuk őket, amint lapulva szelnek át nyíltabb élőhelyfoltokat

 

Öt fő genetikai csoport

2022 végén orosz kutatók egy nagyon érdekes szakcikket jelentettek meg, amely a mezei hörcsög teljes elterjedési területét lefedve vázolta fel a faj genetikai szerkezetét. Elsősorban nagy léptékű evolúciós változások vizsgálatára alkalmas, hagyományos genetikai módszerrel tárták fel a ma jellemző földrajzi mintázatot. Ez alapján öt fő csoport különíthető el, amelyek közül Európában csak három található meg. Az egyik a német–cseh határtól nyugatra fekvő területeken él (Nyugat-Európa); a második a Kárpátok keleti oldalán, Lengyelországtól egészen Kazahsztánig elnyúló nagy összefüggő területet népesíti be (eurázsiai sztyeppe), számunkra azonban az Európában előforduló harmadik és egyben legősibb leszármazási vonal a legfontosabb. Hiszen ebbe csak a Morvaországtól Dobrudzsáig húzódó síkvidéki területeken előforduló állományok tartoznak, amelyek közül a legjelentősebbek Magyarországon találhatók. Külön érdekesség, hogy a nálunk előforduló (pannon) leszármazási vonal elkülönülését körülbelül százezer évre teszik. Ebből látható, hogy a hazai hörcsögpopuláció természetvédelmi szempontból különösen értékes. Sajnos azonban az Állatvilág magazinban 2018-ban megjelent, mezei hörcsöggel foglakozó cikk szomorú jóslata látszik valóra válni. Hiszen a 2020-ban még többé-kevésbé kedvezőnek tűnő helyzet ellenére mára már csak hat vármegyében találhatók hazánkban hörcsögállományok. Ráadásul ezek többsége is jelentős mértékű állománycsökkenésen megy keresztül, vagyis eltűnőben van.

kép_03
A hörcsög bátor állat. Ha nincs lehetősége elbújni, két lábra állva, hangosan puffogva szembeszáll az őt veszélyeztető ragadozóval

 

Mérföldkő a hörcsögkutatásban

2019-ben a Magyar Természettudományi Múzeum csatlakozott egy nagy természetvédelmi kezdeményezéshez, a Grassland-HU LIFE integrált projekthez, amelynek keretében a Debreceni Egyetemmel együttműködésben a legkorszerűbb genetikai módszerekkel vizsgálják a magyarországi hörcsögállományok természetvédelmi helyzetét.

Az ezekhez a vizsgálatokhoz szükséges minták 2023-as begyűjtése során a kutatók komoly erőfeszítésére volt szükség, mert napjainkban a Dunától keletre már alig találni hörcsögöt. Az aktuális magyarországi előfordulás 2023-as feltárása tehát azt mutatta, hogy szántóföldeken stabil, illetve növekedő populációk csak a Kisalföldön találhatók. Ezzel párhuzamosan az a nagyon érdekes jelenség volt megfigyelhető, különösen a Duna–Tisza közén, hogy ugyan a szántóföldekről eltűntek az állományok, de a környező kistelepülések kertjeiben jelenleg is megtalálhatók kisebb populációk. A mezei hörcsög közvetlen emberi településre költözésére, az úgynevezett urbanizációra való mérsékelt képessége ismert jelenség. Történeti feljegyzésekből tudjuk, hogy Moszkva bizonyos részein a 19. század közepe óta megtalálható a hörcsög, de hozzánk közelebb, nyugat-európai városokban, például Bécsben is él egy-egy kisebb populáció. Azonban ezeknek az egymástól távoli településeknek a meghódítása nem egyszerre történt, ezért az urbanizációt eddig mint eseti jelenséget ismertük. Tehát amit most a Duna–Tisza közén megfigyeltünk, azaz, hogy egy régión belül több településen párhuzamosan megtelepedett a hörcsög, korábban nem volt tapasztalható.

kép_04
Idősebb lucernaföldeken korábban országszerte találkozhattunk a hörcsöggel

 

Bizonytalan jövő

A mezei hörcsög természetvédelmi helyzete jelenleg hazánkban nem tűnik kedvezőnek. Ugyanakkor ennél a fajnál is megfigyelhető – a rágcsálókra általában jellemző – a populációméret többéves ciklusosságot mutató nagyarányú ingadozása. Jelenlegi ismereteink szerint ez a hörcsög esetében Magyarországon jellemzően tízéves ciklus. Így nem teljesen zárható ki, hogy a kimutatási határértéknél alacsonyabb sűrűségű populációk később növekedni kezdenek. Sajnos azonban a probléma az, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott egyre intenzívebb technológiák következtében egy-egy populációs minimum után ma már nem tudnak az állományok regenerálódni, így a természetvédelmi intézkedések előkészítése fontos feladat. Ezért magyar kutatók egy kérdőíves felmérés keretében elemezték a hörcsög magyar társadalmon belüli megítélését. A vizsgálat során az derült ki, hogy ez a megítélés ellentmondásos. A mezőgazdasági dolgozók még mindig, mint jelentős kártevőt tartják számon. Azonban még azokon a településeken is, ahova a hörcsög az új keletű urbanizációja során beköltözött, többségében kedvező a megítélése, és a lakosok a kiskertjeikben okozott veszteségek ellenére elutasítják az állatokat elpusztító gyérítési technikákat.

kép_05
A jól sikerült áttelepítés lehet annyira stresszmentes, hogy szabadon engedéskor az állat nem fogja rögtön menekülőre, hanem érdeklődve figyeli az őt elengedő kutatókat

 

Mit tehetünk a védelmében?

Magyarország tehát még mindig a faj megmentésének kulcsszereplője lehetne, azonban a lehetőségek egyre szűkülnek. A megváltozott nemzetközi természetvédelmi státusz és a társadalom megváltozott hozzáállása alapot teremthetne a magyarországi vonatkozó jogi szabályozás módosítására. A hörcsög a kártevésével egyre kevesebb gondot okoz, tehát egy kompenzációs rendszerrel esetleg lehetne javítani a megítélésén a mezőgazdasági termelők körében is. Így a vegyszeres gyérítés helyett ez a társadalmi réteg is érdekeltté válna a faj védelmében.

2023-as felmérések során több olyan belterületi állományt azonosítottak, amelyek esetében a lakosság részéről nagy volt az állomány csökkentésére mutatkozó igény. Ezeken a területeken komoly erőfeszítéseket tettek a kutatók az állatok befogására, és a természetvédelmi hatósággal együttműködve a betelepítésre előkészített területekre vitték át az egyedeket. Örömtelinek mondható, hogy a lakosság, a kutatók és a természetvédelmi hatóság dolgozói harmóniában tudtak együtt dolgozni az állatok védelme érdekében, ezáltal a természetvédelmi célok és a lakosság érdekei is egyszerre tudtak érvényesülni.

A gyakorlati természetvédelmi intézkedések is egyre inkább szükségessé válnak. Például az ősi pannon leszármazási vonalnak még nincs sikeres szaporítási programja, de a jól megtervezett áttelepítési akciók is kiemelt jelentőségűek a veszélyeztetett állományok megmentésében. Ráadásul a mezei hörcsög magyarországi állományának megmentése nem öncélú törekvés, hiszen ez az élőlény kiemelt jelentőségű zsákmányállata több védett vagy fokozottan védett ragadozófajnak, például a parlagi sasnak, a kerecsensólyomnak és a molnárgörénynek.

 

Forrás: Állatvilág magazin – Szatmári Lajos–Sramkó Gábor–Cserkész Tamás

Fotó: Nyíri Virág, Cserkész Tamás

 

A cikk megjelenését a LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekttel összefüggésben az Európai Unió LIFE Programja támogatta. Az itt közölt írás nem kizárólagosan tükrözi az Európai Unió álláspontját.