Új lendületet kap a hazai gyepgazdálkodás Kőszegen

A Grassland-projekt részeként szervezett modellgazdasági bemutatórendezvények első állomásán, Kőszegen a fenntartható gyepgazdálkodás került a középpontba. Orosz Szilvia, Tóth Péter és Nagy Szabolcs előadásaiból kiderült: a nem védett gyepek megfelelő hasznosítása, a természetkímélő módszerek és az értékalapú árképzés kulcsfontosságúak a jövő mezőgazdaságában.

Magyarországon mintegy 400 ezer hektár nem védett gyepterület található, amelyeket jelenleg nem hasznosítanak megfelelően, pedig jelentős lehetőséget rejtenek a jobb minőségű rétiszéna előállítására. A klímaváltozás következményeként a gyepek eltartóképessége egyre fontosabb tényezővé válik, ezért a fenntartható, értékteremtő gazdálkodás elengedhetetlenné vált.

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. koordinálásában megvalósuló projekt keretében szervezett rendezvénysorozat nyitóállomásán Orosz Szilvia, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Takarmányanalitikai Laboratóriumának igazgatója tartott előadást, amelyben a nem védett gyepek szerepét és a rétiszéna minőségének jelentőségét emelte ki. Részletesen ismertette a hazai rétiszéna legfőbb minőségi problémáit, például az alacsony fehérjetartalmat és a magas, kedvezőtlen rosttartalmat, amelyek rontják a takarmányozási értéket.

Kiemelte, hogy a betakarítás időpontja kulcsfontosságú: a korábban vágott széna lényegesen jobb beltartalmi értékekkel bír. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a megfelelő tárolás, valamint a földszennyeződés elkerülése szintén alapvető a jó minőség megőrzéséhez. Ez különösen fontos a családi gazdaságokban, ahol bár a fedett tárolás nagyobb beruházást igényel, hosszú távon megtérül.

Előadása végén Orosz Szilvia nemzetközi példákra hivatkozva hangsúlyozta: a jó minőségű rétiszéna piaci értéke növelhető, ha a gazdák értékalapú árképzést alkalmaznak, és rendszeresen vizsgáltatják a takarmány beltartalmát.

Tóth Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a biodiverzitás csökkenése komoly kihívás, különösen a mezőgazdasági térségekben. Az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a repülő rovarok és a mezőgazdasági madarak állománya – ez a tendencia hazánkban is jól érzékelhető.

Részletesen bemutatta, hogy a magyar gyepek körülbelül fele természetvédelmi oltalom alatt áll, de sajnos mind a védett, mind a nem védett gyepterületek aránya csökken. Ezt a folyamatot a szántóföldi művelés terjedése, a városiasodás, illetve az infrastruktúra-fejlesztések is gyorsítják.

Az agrártámogatásoknak kiemelt szerepük van abban, hogy a gazdálkodók környezettudatosabb módszereket alkalmazzanak. A támogatások feltételrendszerébe ugyanis egyre hangsúlyosabban épülnek be a természetvédelmi előírások és a biodiverzitás megőrzését célzó szempontok. Tóth Péter külön kiemelte az agroökológiai programot, amely új lehetőségeket kínál a természetes élőhelyek megőrzésére és a fenntartható gazdálkodás előmozdítására. Ugyanakkor a gyepterületek esetében még számos kihívás van a szabályozások és a gyakorlati megvalósítás összehangolásában.

Előadása zárásaként hangsúlyozta: a mezőgazdaság és a természetvédelem közötti együttműködés kulcsfontosságú. Csak közös erővel őrizhető meg a gyepek biodiverzitása, és biztosítható a hosszú távú, fenntartható hasznosításuk. A Natura 2000 hálózat és az agrártámogatások révén ma már sokkal hatékonyabban jutnak el a természetvédelmi ismeretek a gazdákhoz, mint korábban, ami elősegíti a jogszabályok betartását és a környezetbarát módszerek terjedését.

Nagy Szabolcs, a Kőszegi Evangélikus Középiskola tangazdaságának vezetője részletesen bemutatta a Grassland-HU LIFE integrált projekt modellgazdaságának működését, amely 70 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel, 110 hektáron pedig gyepgazdálkodással foglalkozik – utóbbi területének 90 százaléka Natura 2000-es besorolású. A környezeti előírásokat szigorúan betartva végzik a kaszálást: az előírások szerint 8 km/órás sebességgel, vadriasztó láncok alkalmazásával, valamint a kiszorító kaszálás módszerét követve a természeti értékek megőrzése érdekében.

Mindezek eredményeként az elmúlt években három alkalommal is sikerült díjnyertes, kiváló minőségű szénát előállítani a tangazdaságban. A növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkoznak: saját lovardájukban egyes állatok tenyésztési célokat szolgálnak, míg másokat a szakképzéshez használnak fel. A cél az, hogy a gazdaság a tanulás mellett gazdaságilag is fenntartható és nyereséges legyen.

A délutáni szakmai bemutatón Nagy Szabolcs a gyakorlatban is megmutatta a kaszálási technikákat – különös hangsúlyt fektetve a madárkímélő módszerek bemutatására az érdeklődők számára.

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.