Felelősek vagyunk az egyedülálló gyepeink megőrzéséért

Magyarország gyepterületeinek védelme és fenntartható hasznosítása egyszerre szolgálja a biodiverzitás megőrzését, a klímavédelmi célokat és a mezőgazdaság hosszú távú versenyképességét – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a III. Gyepgazdálkodási Szakmai Napon, a Kőszegi Evangélikus Középiskolában.

Isten ezt mondta: íme, újjáteremtek mindent. A mezőgazdászokra és a földet művelőkre úgy tekintek, mint akik részt vesznek abban a folyamatban, amit teremtésnek hívunk – mutatott rá Mesterházy Balázs a Kőszegi Evangélikus Középiskola igazgatója megnyitóbeszédében. Isten munkatársai, teremtett társteremtők vagyunk. A mezőgazdasággal és ezen belül a gyepgazdálkodással foglalkozók részt vesznek abban a folyamatban, amit teremtésnek hívunk. 

A Kárpát-medence Pannon régiójának gyepes élőhelyei Európában is egyedülálló természeti értéket képviselnek. A homokpusztáktól a szikes területeken át a hegyi kaszálórétekig rendkívül gazdag élővilágnak adnak otthont, a védett növényfajok mintegy háromnegyede, a védett állatfajok közel fele ezekhez az élőhelyekhez kötődik. Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: a gyepek állapota közvetlen hatással van a vízgazdálkodásra, az élelmezésbiztonságra és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre, ezért megőrzésük túlmutat az agrárium határain.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében több mint 200 ezer hektár gyepterület található, ahol folyamatos élőhely-kezelési és helyreállítási munkák zajlanak. Ugyanakkor a természetvédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen a gazdálkodók, a szakmai szervezetek és a helyi közösségek együttműködése is. A mennyiségi szemlélet helyett a minőségi, természetkímélő gyepgazdálkodás megerősítése a jövő útja – tette hozzá.

Erre reagálva indult el 2019-ben Magyarország első természetvédelmi célú integrált projektje, a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt. A csaknem 17,3 millió eurós költségvetésű kezdeményezés célja a pannon gyepes élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A projekt koordinátora a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., partnerei között pedig megtalálható a nemzeti park igazgatóságok mellett, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint további közintézmények és civil szervezetek is. A program részeként ország szerte a gyepvédelmi tanácsadó szolgálat munkatársai segítik a Natura 2000 területeken gazdálkodókat, valamint ma már nyolc modellgazdaság mutatja be a természetkímélő, ugyanakkor gazdaságilag is fenntartható gyakorlatokat.

Nagy István külön kiemelte a házigazda intézmény szerepét, a Kőszegi Evangélikus Középiskola 110 hektáron folytat gyepgazdálkodást, területének 90 százaléka Natura 2000-es besorolású. A 2025-ben elnyert „Az év rétiszénája” díj bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelés, a biodiverzitás megőrzése és a fiatalok gyakorlati képzése összehangolható. A kormány kiemelten támogatja a fiatalok agráriumba történő belépését, hiszen a 21. századi technológiák alkalmazása és a fenntartható szemlélet erősítése nélkülözhetetlen az ágazat jövője szempontjából.

A természet értékei hosszú távon csak akkor maradhatnak fenn, ha felelős gazdálkodással és tudatos szakmai együttműködéssel őrizzük meg azokat. A hazai gyepek jelentős nemzeti értéket képviselnek, megóvásuk és fenntartható hasznosításuk közös kötelességünk – hangsúlyozta Nagy István.

A GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt legfőbb célkitűzése a pannon gyepek és a hozzájuk kapcsolódó fajok hosszútávú megőrzése – jelentette ki Bocz Renáta a projekt menedzsere, a koordináló kedvezményezett Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. osztályvezetője. A gyepeink a biodiverzitás, a talajvédelem, a légköri szénmegkötés és a klímaadaptáció szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. Natura 2000 besorolást kapott a hazai gyepeink közel hatvan százaléka (483.300 hektár összterület).

A projekt legfontosabb vállalása egy olyan stratégiai terv megalkotása, amely hosszú távon határozza meg a gyepek megőrzésének és fenntartható kezelésének irányait. Emellett fontos feladatok a GRASSLAND-HU-projektben a fajmegőrzési tervek elkészítése és az inváziós fajok elleni védekezés. Kiemelt figyelmet kapnak a terepi természetvédelmi beavatkozások és hatásaik értékelése, a kommunikáció és a szemléletformálás – tette hozzá.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen megvalósított projektelem a modellgazdaságok kijelölése és gazdálkodói fórumok szervezése, amelyeken– a modellgazdaságok gyakorlati szempontból mutatják be, hogy miként lehet természetközeli gyepgazdálkodást végezni. Jelenleg nyolc gazdaság kapta meg ezt a címet.

A programban részt vevő modellgazdaságok jelenleg:

•             Szunyogh András gazdasága (Dedes Projekt – Lendvadedes)

•             Kőszegi Evangélikus Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tangazdasága (Kőszeg)

•             Bőszénfa – Szarvasfarm MATE Tangazdaság (Kaposvár)

•             Barth Róbert gazdasága (Nagygyimót)

•             Horhos-Völgy Ökobirtok (Tardona)

•             Bekecs Mátyás gazdasága (Tiszaszentimre)

•             Lengyel Zoltán gazdasága (Táncoskert – Polgár)

•             Bányai Tibor és Bányai Maja (Hárskút)

A Kőszegi Evangélikus Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium az egyetlen a modellgazdaságok közül, ahol az általuk kezelt gyepeket kaszálással hasznosítják, olyan magas szinten, hogy a tavalyi évben elnyerték az „Az év rétiszénája” díjat. A náluk folyó napi munkafolyamatokat, Kőhalmi Noémi az iskola diákja mutatta be előadásában, hangsúlyozva a tudatos gyepgazdálkodás fontosságát.

A nap további előadásaiban számos a gyepgazdálkodással kapcsolatos érdekes előadást hallhattak a környékbeli gazdálkodókból és az iskola diákjaiból álló közönség. Az inváziós növényfajok megjelenéséről és elterjedéséről tartott hasznos előadást Kutschi Péter természetvédelmi őr. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa általánosságban kifejtette, hogy az inváziós fajok térhódításával az életközösségek által az emberiség számára nyújtott javak, az ún. ökoszisztéma-szolgáltatások minősége és sokfélesége – mint a talaj termőképessége (akár az elfoglalt terület nagyságával), és a beporzóképesség – is csökken, a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatásaikon túl jelentős egészségügyi és gazdasági károkat is okozhatnak. Az inváziós fajok terjedésének megakadályozása, e fajok kezelése csak határokon átnyúló összefogással valósítható meg.

Orosz Szilvia az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa a gyepkezelési módszerek takarmány széna minőségére kifejtett hatásáról tartott érdekes, interaktív előadást, amelyben kiemelte, hogy bár még mindig sok a nem kellő körültekintéssel előállított tömegtakarmány, egyre többen vannak, akik kiváló minőségű rétiszénát állítanak elő, mint például a rendezvénynek otthont adó középiskola. A gyepeken élő növényfajok alkalmazkodó képességét és a takarmányozásban betöltött szerepét Lapossa Anita és Halász András a MATE munkatársai mutatták be előadásaikban. 

A délután folyamán tartott előadást az egyik modellgazdaság tulajdonosa, a Nagygyimóton gazdálkodó Barth Róbert, aki az irányított legeltetést mutatta be a saját gyakorlatain keresztül. Ismertette azokat a hasznos, gyakorlati elveket, szabályokat, amelyek segítik őt abban, hogy a legeltetése a lehető leggazdaságosabb lehessen. Konkrét gyakorlati példákkal illusztrálta, hogy a területét, az ott lévő folyamatokat megfigyelő gazdaként milyen indikátorokat (legyen az akár az állat bendőjének a mérete vagy az ürülék külalakja) vesz figyelembe annak érdekében, hogy információt szerezzen arról, hogy mikor szükséges új területre irányítania az állatait. A hallgatóság összességében képet kaphatott arról, hogy a valóságban hogyan működik egy olyan gazdaság, illetve egy irányított legeltetési rendszer, amikor a gazdálkodónak kiemelten fontos szempont, hogy természetkímélő módon, de ugyanakkor gazdaságosan tudjon működni.

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.