Regeneratív legeltetési bemutató Nagygyimóton
A Grassland-HU LIFE integrált projekt modellgazdasági bemutatósorozatának legutóbbi állomásán a fenntartható állattartás gyakorlati megvalósítását ismerhették meg a gazdák Barth Róbert gazdaságában. Az esemény kiváló példája annak, hogyan járulhat hozzá a természetközeli gazdálkodás a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok hazai elterjedéséhez.
A Grassland-HU LIFE integrált projekt keretében megrendezett szakmai nap célja a természetközeli állattartási rendszerek gyakorlati bemutatása volt, különös tekintettel a fenntartható gyepgazdálkodásra. Barth Róbert gazdaságában betekintést kaptak az érdeklődők az irányított legeltetés gyakorlati megvalósításába, különös hangsúlyt fektetve a helyi viszonyokra szabott, regeneratív szemléletű állattartásra és gyepkezelésre.
A program első felében a pápai Edvy Malomban Barth Róbert ismertette az irányított legeltetés szakmai alapjait. Saját, többféle módszerből összeállított rendszeréről beszélt, amely jól alkalmazható a hazai viszonyok között. A gazda részletesen bemutatta gazdaságát is, amely körülbelül 50 hektár árkokkal és ligetekkel tagolt sülevényes területen fekszik, ahol magyar tarkát tart. Az állomány létszáma mintegy 15 egyed, amelyeket egész évben, hideg időben is kint tart a legelőn. A legeltetés során gondosan ügyel a szakaszok kialakítására, az állatok mozgatására és az itatásra, ebben pedig egy falka kutya segíti a munkáját.
A bemutatott irányított legeltetés lényege a szakaszos legeltetés. Az állatokat ideiglenesen bekerített területeken legeltetik, majd továbbmozgatják a következő szakaszra. Ezzel a módszerrel a fű több fejlődési fázison mehet keresztül, ami segíti a növényzet regenerálódását és a talaj termőképességének megőrzését. A legeltetés időzítését a fű fejlettségéhez igazítják – egyik ökölszabály szerint akkor szabad legeltetni, amikor a fű 25 cm magas vagy háromleveles állapotban van.
A megfelelő legelési magasság betartása kulcsfontosságú, hiszen legalább egy levelet vagy 10 cm-es tarlót kell meghagyni, hogy a növény tovább tudjon fotoszintetizálni. A túl intenzív legeltetés gyengíti a növényzetet, így csökkentheti a terület hozamát. Ugyancsak fontos a legeltetett területek pihentetése: tavasszal 35 nap, nyáron 42 nap, ősszel pedig akár 60-90 napos időszakot is biztosítani kell a növények regenerálódásához.
Barth Róbert hangsúlyozta, hogy a visszalegelés elkerülése szintén elengedhetetlen. Ezért a szakaszok méretét és a legeltetési időt folyamatosan a növényzet fejlődéséhez és az állatok igényeihez igazítja. Így biztosítja a legelő fenntartható használatát és az állatok jó kondícióját.
A gazda gyakorlati módszerei közé tartozik az állatok ürülékének vizsgálata is, amelyből következtet a takarmányozás minőségére. A lepények állaga alapján szükség esetén kiegészítő takarmányt is biztosít, ezzel fenntartva az állatok megfelelő tápláltsági állapotát.
A legeltetés a fiatal jószágok fejlődése szempontjából is kiemelt jelentőségű. A megfelelő legeltetés javítja a takarmányhasznosításukat és hozzájárul a későbbi termelési eredményekhez. Az itatók elhelyezésénél fontos szempont, hogy az állatok egyenletesen férjenek hozzá a vízhez, megelőzve ezzel a stresszt és feszültségeket a csordán belül.
Barth Róbert előadása után a meghívott szakmai partner, Strasszer József, a Bentley Magyarország Kft. képviselője bemutatta a szükséges technikai megoldásokat, mint például a villanypásztorokat és más korszerű eszközöket, amelyek hatékonyabbá teszik a legeltetést.
A délutáni terepi program a pusztagyimóti Alsó-majorban zajlott, ahol a résztvevők a gyakorlatban is megtekinthették az irányított legeltetés működését. A helyszíni bemutatón ismertették a szakaszolás, az állatok mozgatása és az itatás technikai részleteit, valamint a természetközeli állattartás előnyeit.
A Grassland-HU LIFE integrált projekt egyik legfőbb célja, hogy elősegítse a fenntartható gyephasználatot Magyarországon, és olyan gyakorlati megoldásokat mutasson be, amelyek természetbarát módon segítik a gazdálkodókat. A rendezvények lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a gazdák egymástól tanulhassanak, és közösen dolgozzanak a mezőgazdaság és természetvédelem közötti egyensúly megteremtésén.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.